November 9-én ünnepelte 250. előadásának jubileumát Richard Alfieri fergeteges helyzetkomikumokat felvonultató darabja, a Hat hét, hat tánc Vári Éva és Kulka János főszereplésével. Jómagam már korábban is láttam a Parti Nagy Lajos magyar szövegével futó darabot, ami ismét elszórakoztatott, felrázott, és könnyeket csalt a szemembe mindenféle módon. A Thália Színház és az Orlai Produkciós Iroda előadása igazi jutalomjáték a színészeknek, és egy kedves, vicces, zenés formába bújtatott társadalomkritika a nézőknek.
Forrás: www.orlaiprodukcio.hu |
Egy nemrégiben vele készült interjúban Vári Éva a következőképpen vall a Hat hét, hat táncról: "Amikor először felmentünk a Thália színpadára, megkérdeztem Jánost, hogy látod, amit én látok? Hatalmas nézőtér és erkélyek voltak előttünk üresen. Itt fogunk ketten egymással szemben állni és csak mondani, mondani. Egyáltalán érdekel ez majd valakit? Ennek már több, mint kilenc éve, azóta erre sikerült választ kapni. Csak le kell csiszolni a felszínt, és kiderül, mély emberi érzelmek és gondolatok vannak szerepek mögött. Úgy hiszem, az előadásunk képes ezt megmutatni."
És valóban, a Hat hét, hat tánc elsőre csupán zenés vígjátéknak tűnhet, hiszen minden jelenete táncok köré épül fel, valamint sok helyzet- és jellemkomikum váltja egymást. Lily (Vári Éva) egy idősek lakóparkjában élő asszony, aki tánctanárt rendel a "Hat hét, hat tánc" elnevezésű tánciskolától, majd meg is kapja ezt a tanárt Michael (Kulka János) személyében. Eltérőbb élethelyzetű, modorú, sorsú embereket nem is hozhatott volna össze az élet, amiből persze rengeteg vicces helyzet kerekedik. Szépen lassan azonban azt vesszük majd észre, hogy a hangulatos jelenetek - minden jelenet egy-egy táncstílus köré épül fel - vidámsága egyre inkább mély, fájdalmas emberi sorsokkal telik meg. A darab épp elég szerencsésen egyensúlyoz a dráma és a vígjáték határán ahhoz, hogy minden mélység fokozatosan, szinte észrevétlenül húzza be a nézőt, és ne tolakodóan akarjon szomorúságot árasztani.
A Hat hét, hat tánc ajánlható minden Kulka János vagy Vári Éva rajongónak, hiszen kedvenceik lubickolnak szerepeikben. Ajánlom a tánc szerelmeseinek, hiszen hangulatos dalok, lépések, jelmezek repítik el az embert Argentínába tangózni, Bécsbe keringőzni, vagy épp a 80-as évek diszkójába esetlenül bulizni. Ajánlom a vígjátékok kedvelőinek, azoknak, akik egy keserédes kamaradrámát szeretnének látni, és persze azoknak is, akik kényeztetni akarják a fülüket egy kis Parti Nagy Lajos-féle friss, mai, néhol arcpirítóan vicces vagy épp kedvesen trágár szöveggel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése