Talán az IMAX-hatás teszi, vagy egyszerűen csak az űreposzok ezen régi nagy klasszikusának köszönhető, de a Star Trek folytatása, a Sötétségben (Star Trek - Into Darkness) egy elképesztően monumentális alkotásra sikeredett.
 |
| Forrás: www.startrekmovie.com |
Volt szerencsém a premier előtt egy héttel megtekinteni a filmet és bátran mondhatom, az első pillanattól az utolsóig a székhez szögelve, meg-megriadva, izgulva, szinte körmöm lerágva néztem J.J. Abrams új filmjét.
Mindig nehéz és kockázatos dolog olyan klasszikusokat újra feldolgozni, mint a Star Wars, vagy a Star Trek. Hiszen egyrészt meg kell felelni a rajongók elvárásainak, akik már egy általuk megismert és megszeretett világot várnak, másrészt viszont meg kell fogni az új közönséget is. De mi teszi az olyan ismert rendezőket, mint George Lucas, Steven Spielberg és Abrams igazán közkedveltté? Hogy miért is tudják igazán jól megragadni a képzelt világok, univerzumok izgalmát és lényegét? Talán azért, mert ők maguk is valahol rajongók. A Star Trek filmek rendezője ezt több interjújában is hangoztatta már, hogy mennyire élvezi ezt a különleges világot. Azt hiszem ezért volt képes úgy színre vinni ezt a magával ragadó történetet, hogy az teljesen beszippantotta a mozinézőket. A fantasztikus látványvilág mellett mindenképp mellette szól egy nagyon fontos momentum: megtalálta az egyensúlyt az akció és a dráma között. Ez a scifi világában rendkívül nehéz feladat és nem sok rendezőnek sikerül. Itt azonban, míg egyik percben lelki és majdnem fizikai könnyeimet is törölgettem a szívcsavaró drámai kifejlet láttán, a másikban már a karfát szorongatva, rémülten próbáltam képzeletben harcolni az Enterprise legénységét segítve. Na de nem mehetek el a színészi munka mellett sem!
 |
| Forrás: www.startrekmovie.com |
A Chris Pine (Kirk kapitány) - Zachary Quinto (Spock) kettős a főszerepben már az első részben is remek választásnak bizonyult. A folyamatos érzelmi és logikai konfliktus felváltva szült poénos és szomorú következményeket. Ugyanaz a kettősség jellemezte a nézőkre gyakorolt hatását, mint egészében a film. Amit talán kiemelnék, hogy Spock karaktere most végre egy kicsit másfajta érzelmi világot mutathatott be magából, ami kifejezetten jó hatással lesz a rajongókra! Abrams mindenesetre jól alágyújtott a nézőknek, mert volt bizony az a pillanat, amikor csak remélhettük, hogy más végkifejlet irányába halad a történet.
A korábban említett humorosabb vonalat az első részhez hasonlóan Karl Urban túlaggódó, ám jól megírt szöveggel sziporkázó orvosa, Bones, valamint a kissé sértődékeny, ám annál mókásabb és szeretni valóbb gépész, Scotty, alias Simon Pegg hozta. Utóbbiról amúgy is köztudott, hogy egy rendkívüli humorú figura, valójában le sem tagadhatná, hogy angol.
Végül, de korán sem utolsóként hagytam meg a lángoló főnixként berobbanó új főgonoszunkat, Benedict Cumberbatch-et.
 |
| Forrás: www.startrekmovie.com |
Ez a fiú nagyon tud valamit, hogy folyton szuperintelligens karaktereket kap. A nálunk korábban Sherlock Holmesként megismert brit színész ezzel a filmmel mindenképp beírta magát a foglalkoztatandók listájára. Nem csak hogy fizikailag abszolút vonzó és egyben ijesztő karakter született meg a filmvásznon általa, de olyan szintű színészi játékot mutatott be, hogy bizony az elfogulatlan látogatók sem tudtak elmenni szó nélkül a dolog mellett. Mert hogy is van az, hogy van egy gonosz, akit először utálunk, aztán megértünk, aztán akarjuk nem utálni, de utána megint utáljuk?! Valóban zseniális. Egyszerűen nem tudtam nem elhinni minden szavát, arról nem is beszélve, hogy ha belenézett a kamerába, bizony beleremegett az ember lányának a térde abba a nézésbe. Már csak az a kérdés, hogy vajon miként győzi le az Enterprise legénysége ezt a szuperokos, szupererős főgonoszt, ha a csapattal sincs egészen minden rendben?
Nem mondok többet, ezt a filmet bizony látni kell. Mindegy, hogy szinkron, feliratos, 3D, vagy IMAX, J.J. Abrams Star Trek filmje minden formában tarolni fog!
Addig is itt egy kis ízelítő az előzetessel:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése