Nyári bemutatója után immár a Belvárosi Színházban is megtekinthető Anat Gov, izraeli dráma- és forgatókönyvíró prózai revüje, a Happy Ending. A darab főszereplői olyan, a rák különböző stádiumaiban lévő nők, akik mindannyian más módon közelítik meg betegségüket, és az azzal járó új élethelyzetet. Hernádi Judit fergetegesen alakítja a sorsát elfogadni nem akaró színésznő, Talia Roth szerepét, de Hegyi Barbara, Margitai Ági, Bánfalvi Eszter és Fekete Ernő is brillírozik ebben a sokszor groteszk előadásban.
A Happy Ending nem egy könnyen emészthető, egy estés darab, amit megnézünk, jót nevetünk vagy sírunk, majd szépen elfelejtünk. Az életnek egy olyan esszenciális, mégis tabunak számító témájával foglalkozik, amellyel előbb vagy utóbb mindenki szemben találja magát. Maga az írónő, Anat Gov is végigjárta azt az utat, amit művében bemutat. Öt és fél évig küzdött ő maga is a rákkal, de nem volt hajlandó feladni az életet, ehelyett inkább kiélvezte azt, és közben olyan nagyszerű darabokat írt meg, mint például a Happy Ending. Férje, Gidi Gov számára a mű magát a feleségét, Anatot jelenti, aki miután megtudta a szörnyű hírt, nem kesergett, hanem megpróbálta dokumentálni, mi történik vele, hogyan éli meg a betegségét. Anat ma már nincs köztünk, műve azonban érzékeny betekintést nyújt a halálos betegséggel küzdők dilemmáiba.
A steril, szinte utópisztikus rendelőben olyan, kissé szélsőségesen megrajzolt karakterű nők találkoznak össze, akik mind más-más útját választották a küzdelemnek. Láthatjuk az energikus, a rákban egy új kezdetet látó anyát (Hegyi Barbara), a halállal már csak azért is dacoló idős hölgyet (Margitai Ági), és a fiatal, sokgyerekes zsidó anyukát (Bánfalvi Eszter), akik mintha csak egy szépségszalonban lennének, úgy csacsognak és vitatják meg a legújabb csodaszereket, holott mindannyian a testüket-lelküket megviselő kemoterápiára jöttek. Közéjük csöppen Hernádi Judit karaktere, Talia Roth, az ünnepelt színésznő, aki először még magának sem vallja be, hogy beteg. A találkozás és a kezelés végére Talia úgy dönt, nem a sorstársai útját választja, ő másképp szeretne megbirkózni, jobban mondva együtt élni a betegségével, amíg lehet.
A darab műfaji megnevezése, a prózai revü egészen jól megközelíti azt, amit a színpadon látunk. Ahhoz képest ugyanis, hogy maga az alaphelyzet rendkívül drámai, mégis többször csordul ki a könnyünk a nevetéstől, mint a sírástól. Ez egyrészt köszönhető a zenés-táncos betéteknek, melyek abszurddá varázsolják a már egyébként is kifordult élethelyzeteket. Hiszen nem is lehet egy olyan felfoghatatlan folyamatot "normálisan" ábrázolni, ami kiforgatja az embert a saját testéből, a templomából, és a létezés végére taszítja.
Gergye Krisztián rendező nagy figyelmet fordít arra, hogy ezek a revüszerű jelenetek egyszerre oldják kissé a hangulatot, és a maguk abszurditásával rá is erősítsenek a helyzet lehetetlenségére. Ilyen például a vonzó férfi képében megszemélyesített betegség (Nagy Dániel Viktor), aki hol az egyik hölgynek, hol a másiknak "udvarol", ők pedig versengenek a kegyeiért. Hernádit többször is úgy rángatják az infúziókon, mintha egy marionett bábu lenne, majd bűvészmutatvány keretében kettéfűrészelik. Dr. Katz, azaz Fekete Ernő bemutatkozó száma akár egy musical rosszfiújának betétdala is lehetne, hiszen ő a megközelíthetetlen, a hatalmas, az életek felett döntő orvos, aki Dr. House-os cinizmusával egyszerre tiporja el és vonzza magához női pácienseit.
Fekete Ernő és Hernádi Judit, azaz Katz és Talia között csak úgy izzik a levegő, karcos szópárbajaik a darab emlékezetes jelenetei maradnak. Aki eddig nem volt tudatában annak, hogy Hernádi Judit nem csupán ösztönös komika, hanem remek drámai színésznő is, az a Happy Endingben meggyőződhet róla. Fantasztikus hullámvasúton utazhatunk vele végig, amiben hasunkat fogjuk a nevetéstől, majd olyan szívet tépő kirohanásban ríkat meg minket, hogy szinte képtelen leszünk a következő, abszurd, mégis vidám jelenetre ráhangolódni. De csak szinte, mert a darab dinamikája visz minket tovább, szinte elrepül a játékidő.
A Happy Ending olyan kérdéseket boncolgat, amelyeket vagy saját helyzetünkből adódóan, vagy valamely ismerős, családtag betegsége révén felteszünk magunknak. Miért én lettem beteg? Hogyan tovább? Lehet-e még ezután teljes életet élni? Meddig ragaszkodjunk a fizikai test életéhez, ha a szellem már feladta? Vagy fordítva, meddig tudja tartani egy gyengülő test a tempót az energikus szellemmel? És a végső feladvány: hogyan, milyen módon akarunk elmenni, ha már muszáj?
ANAT GOV: HAPPY ENDING
Hernádi Judit
Fekete Ernő
Margitai Ági
Hegyi Barbara
Bánfalvi Eszter
Bertalan Ágnes
Nagy Dániel Viktor
Formán Bálint
STÁB:
Fordító - Zöldi Gergely
Dramaturg - Miklós Melánia
Jelmeztervező - Béres Móni
Koreográfus asszisztens - Hoffmann Adrienn
Zenei felvételek - Osváth Zoltán
Zenei koncepció, hangszerelés - Philipp György
Zenészek - Bartek Zsolt, Horia Dumitrache, Philipp György
Produkciós asszisztens - Gerlóczi Judit
Producer - Orlai Tibor
Producer - Dr. Kövesd Zsuzsa
Asszisztens - Kis-Kádi Judit
Rendező - Gergye Krisztián
Szerző - Anat Gov
Az ajánló a 2014. szeptember 22-i kőszínházi sajtóbemutató alapján készült.
További fotók: Kultúrgengszterek - Happy Ending
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése