Szabó Dávid felforgatja a világot

Forrás: RTL Klub/Sajtóklub/Nánási Pál

Szabó Dávid 15 évesen nyert felvételt a Budapesti Operettszínház Pesti Broadway stúdiójába, amit 2004-ben Színész I. képesítéssel végzett el. Azóta rengeteg szerepben láthatta már a nagyérdemű a zenés darabjairól híres teátrumban, eljátszotta például Mercutiót a Rómeó és Júliában, Rudolf főherceget az Elisabeth-ben, Pétert a Szép nyári nap Neoton musicalben, vagy Zubolyt a Szentivánéji álomban. Sőt, még gyermekdarabban is szerepelt, a Musicalmesék című előadásban Polyák Lilla, Kékkovács Mara és Janza Kata mellett ügyelőként szórakoztatta a gyermekeket. 2012-ben azonban gondolt egyet, és jelentkezett az X-Faktor tehetségkutató műsorba, ahol végül nem jutott döntőbe, a 4. helyen végzett.

85. Oscar-gála: A Lincoln az est nagy vesztese, győzött az Argo-akció

Forrás: http://www.guardian.co.uk

A 12 díjra esélyes Spielberg film, a Lincoln jelöléseiből mindössze kettőt váltott díjra, a legjobb rendező Ang Lee lett (Pi élete). Ben Affleck filmje, az iráni túszdrámáról szóló Argo-akció rendezői jelölés nélkül vitte el a legjobb film szobrát. Daniel Day-Lewis és Anne Hathaway hozta az elvártat, mindketten bezsebelték a rájuk váró szobrot. Díjat kapott A hallgatás törvényéért korábban már jelölt Jennifer Lawrence, és a Becstelen Brigantykért 2010-ben díjazott Christoph Waltz is. 

Úgy tűnik az Akadémia idén legalább részben bevállalósabb volt, és nem a pátosszal is fűszerezett Lincolnt találta a legjobb filmnek. Noha lehetett számítani az Argo-akció győzelmére, hiszen Affleck filmje a legtöbb díjátadót letarolta (Golden Globe, színészi kamara, rendezői kamara, kritikusok díja), azért maradtak kétségek, mert a rendezői kategóriába nem fért be a színész. Korábban Kathryn Bigelow filmjét, a Bin Láden likvidálásáról szóló hatásos alkotást, a Zero Dark Thirty-t sokkal esélyesebbnek találták Affleck filmjénél, azonban sorra érték az olyan kritikák, miszerint brutálisan ábrázolja a CIA vallatási módszereit. Tegyük hozzá, az Argo-akció jó film, csak talán akadtak nála jobbak is. Az Oscar történetében a ma névnapját ünneplő Ben "Géza" Affleck a negyedik olyan díjazott, akinek filmje rendezői jelölés nélkül is győzött. Az Argo-akció stábja kapta még ezen kívül a legjobb vágás és a legjobb adaptált forgatókönyv díját is.

Jó szándékú gengszterek L.A.-ben

Forrás:  http://collider.com

Már hónapok óta vártam, hogy végre megnézhessem a Gengszterosztag című Ruben Fleischer (Zombieland) filmet, hiszen olyan kedvenc színészeimet tömöríti magába, mint Emma Stone, Sean Penn, Ryan Gosling, vagy Josh Brolin. Habár egyre negatívabb hangokat hallottam a film kijövetele után, úgy döntöttem, nyitott elmével és szívvel ülök be a moziba. 

Be kell valljam, nem vagyok nagy gengszterfilm szakértő. Legutóbb Johnny Depp Közellenségek c. filmjét láttam, ami ugyan tetszett, mégsem tett elhivatott rajongóvá. A 40-es évek Amerikájának vadnyugati jellege, a ruhák, hajak, stílus ugyan bejön, de mégsem ez tett kíváncsivá a Gengszterosztag kapcsán. Láttam egy egészen erős trailert az elvetemült Sean Pennel Mickey Cohen szerepében, egy formálódó rendőrosztagot, ami Los Angeles korrupt valóságával megy szembe, és nem utolsó sorban kedvenc on-screen párosomat, Ryan Goslingot és Emma Stone-t (Őrült, dilis, szerelem), amint egymással évődnek egy bárban. Persze mindez a sztárparádé akár elég is lehetne, hogy elvigyen egy filmet a hátán, a néző mégis a katarzisért ül  be a moziba, a jó párbeszédekért, a csavaros forgatókönyvért, a szép cinematográfiáért, amit a Gengszterosztagban néhol sikerült megvalósítani, néhol nem.

Varázslat és törp nóta - A hobbit OST ajánló

Mindenkinek vannak olyan dallamok az életében, amik sosem kopnak ki az emlékezetéből. Néha évekig nem is hallja az ember, aztán egyszer csak megszólal a szupermarket hangosbemondójában. Dallamok fontos eseményekről, meghatározó személyektől, vagy éppen a kedvenc filmünk betétdala. Pont ez történt velem is decemberben: életem legmeghatározóbb zenei motívumai csendültek fel újra a mozikban; 10 év után Howard Shore visszatért Középföldére A hobbit filmzenéjével.

Forrás: www.thehobbit.com

Lóverseny a színházban - Anna Karenina kritika

Forrás: http://www.annakareninamovie.co.uk/

Anna Karenina történetét sokan és sokféleképp feldolgozták már. Joe Wright Hollywood nagyágyúival, Keira Knightley-val, Jude Law-val és Aaron Taylor-Johnsonnal felszerelkezve kívánt ismét egy réteget hozzáadni Tolsztoj klasszikusához, de azt kell, hogy mondjuk, inkább elvett belőle. 

A legfrissebb Anna Karenina adaptációt az a Joe Wright jegyzi, aki többek között a Büszkeség és Balítélettel (2005) és a Vágy és vezekléssel (2007) már bizonyította, hogy ért a kosztümös drámák rendezéséhez. Ahogyan az említett művekben, úgy az Anna Kareninában is az angolok üdvöskéjére, Keira Knightley-ra bízta az erős akaratú, szenvedélyes főhős szerepét. Sokan azzal vádolták Knightley-t, hogy nem elég kifinomult Elizabeth Bennettet alakított a 2005-ös Jane Austen klasszikusban, Anna Karenina eljátszásához pedig túl fiatalnak találták. Knightley azonban teszi a dolgát, jól hozza a józan esze és az érzelmei között vergődő Annát, a film mégsem működik.

"...Ez az én utam, nincs mese. Beledöglök, hogyha nem lehetek színész..." - Interjú Fehér Tiborral

Fehér Tibor nevét jól ismeri a Nemzeti Színház visszajáró közönsége. Minden idők talán legfiatalabb Bánk bánjával beszélgettünk a kezdetekről, a színész élet szépségeiről és árnyalatairól...

Miért pont a színház?

Már egész kicsi koromtól imádtam szerepelni. A nagypapám kiállított a homokdomb tetejére, hogy szavaljam el a „Talpra magyar”-t (Nemzeti dal), ami a kedvenc verse volt. Édesanyám pedig óvónő, imádtam mindig, ha olvasott, mondókákat, meséket tanított. Később persze jöttek a versmondó versenyek, kisebb-nagyobb sikerekkel. Mikor nagyobb lettem, a Buzogány Béla vezette színjátszó kör miatt a nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban végeztem, majd onnan már adta magát a Színművészeti Egyetem. Valahogy mindig ott lebegett körülöttem, bennem. Szerintem ez volt mindig is az én utam. Például, vidéki iskolásként gyakran jártunk fel Pestre színházba. Bár maga a műfaj nem az én világom volt, de amikor az Elisabeth-et néztük, éreztem, ahogy forr a lelkem, kiszakad a szívem és megőrülök, hogy tétlenül ott ülök és nézek egy ilyen remek dolgot, holott szívem szerint kiugranék a székből és rohannék föl a színpadra. Csak, hogy ott lehessek. Éppen ezért végigszenvedtem azt az előadást. Emlékszem, hogy nagyon tetszett, de borzasztó volt végignézni. Megfogalmazódott bennem, hogy ez az én utam, nincs mese. Beledöglök, hogyha nem lehetek színész. Akár felmosom a színpadot is, csak ott állhassak rajta. Egyébként a mai napig különleges kapcsolatom van a színpaddal. Olyan, mint egy igazán jó kapcsolat egy barátnővel. Ha te hálás vagy, dolgozol, és megteszel érte mindent, akkor ugyan úgy ő is hálás lesz neked, és segít. Plusz megkérem  Frici bácsit (Hollósi Frigyes - szerk.), a „Papát”, hogy figyeljen oda ma rám.

Ars Poetica

Azt vettük észre, hogy manapság az értékek átalakulnak, vagy már nem is léteznek. Éppen ezért esélyt akarunk adni egy olyan kulturális felületnek, ami független mindentől. Ami csak azért van, mert mi szeretjük, amit csinálunk, és hiszünk egy tisztább, önálló kulturális életben. A kultúra gengszterei vagyunk, a saját törvényeinket, elképzeléseinket követjük, és közvetítjük azoknak, akiket érdekel. Értékeket, tehetséget, őszinteséget keresünk, aztán majd kiderül, mit találunk...