Merre tartunk? - Egyéni megközelítésben mutatkozik be a Hair

 Radnay Csilla Forrás:www.orlaiprodukcio.hu

Hair. Generációk őriznek emlékképeket, egy-egy dallamot, arcot vagy benyomást az 1979-es, Milos Forman által rendezett világhírű musicalfilmből, vagy az eredeti, 1968-ban a Broadwayn bemutatott rock musicalről. Az Orlai Produkció idén bátor vállalkozásba fogott, hiszen a Belvárosi Színház intim terében egy egészen különleges hangulatú előadást állított ki Mohácsi János rendezésében.

Aquarius. Hippik. Szabadság. Háború. Drogok. Zene. Vietnám. Szerelem. I Got Life. Hare Krisna. Áldozatok. Kivonulás a társadalomból. - Csak egy pár gondolat, ami először eszembe jutott, amikor meghallottam, hogy ismét színpadra állítják a Hairt. Természetesen kívülről tudom a legtöbb dal szövegét, számtalanszor láttam a filmet, ezzel ellentétben egyetlen egyszer sem sikerült színházban megnéznem magát a musicalt. Rendkívül örültem tehát a lehetőségnek, hogy első találkozásom az eredeti művel (Szövegkönyv és dalszövegek: James Rado és Gerome Ragni, Zene: Galt Macdermot) a Belvárosi Színházban történik majd meg. Nehezen tudtam ugyanis elképzelni, hogyan lehet a film hatalmas teret bejáró jeleneteit egy aprócska színpadon ugyanakkora energiával kivitelezni.

"...egyszerűen bekebelezett ez a pálya..." - interjú Györfi Annával

Györfi Anna a Pécsi Nemzeti Színház hangja és lelke. A nézők jól ismerik már szerethető kisugárzásáról és sokszínű játékáról. Amikor dalra fakad a színpadon, nincs olyan, akit ne ragadna magával. A fiatal színésznő már hat éve erősíti a pécsi társulatot a színházba járók nagy örömére. Messze sodorta az élet a Budapesti Operettszínháztól, mégis töretlen szeretettel beszélt nekünk pályája sikereiről és nehézségeiről.

Van úgy, hogy nincs tovább - Vörös és fekete ajánló

Nagyszabású új produkciót mutat be április 17-én a Kaposvári Csiky Gergely Színház. Stendhal világhírű regénye, a Vörös és fekete ezúttal egy különleges "csomagolásban", musical formájában kerül színpadra. A darab születésében hazánk két ismert szerzője is közreműködött. A zenét Tolcsvay László, míg a dalszövegeket Müller Péter Sziámi írta a regény alapján. A főszerepben vendégszínészként Wunderlich József látható. 

„A színház számomra mind a mai napig egyfajta szentség az életemben.” - Interjú Rátóti Zoltánnal

Rátóti Zoltán neve mindenki számára ismerősként cseng. Nemcsak gazdag és színes színházi múltja révén, de filmes és szinkron szerepei, valamint zenei elkötelezettsége is méltán emelték a magyar művészek élvonalába. De mintha mindez nem is lett volna elég számára, jó néhány évig polgármesterként is ténykedett a Zala megyei Magyarföldön, ahol először csak egy haranglábat, majd egy fa templomot állított fel úgy, hogy mindeközben a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói feladatait is ellátta. Bár hivatali tisztségét második mandátuma elején visszaadta, a kaposvári teátrum vezetését a mai napig nagy sikerrel viszi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a 2014-es évadban egy újabb terminusra megválasztották. Sűrű mindennapjai közepette is szakított ránk időt, és kicsit betekintést nyerhettünk egy olyan színházigazgató gondolataiba, aki még "szeret hinni a szépben".

Egy kapcsolat ötven árnyalata – Zene, New York, Szerelem a soproni színházban

Február 28-án mutatta be a Soproni Petőfi Színház Neil Simon, Marvin Hamlisch és Carole Bayer Sager romantikus musicaljét Zene, New York, Szerelem címmel. Az elragadó humorú, édes-bús szerelmi történet két szerepében a magyar musicaljátszás két oszlopos tagja, Feke Pál és Vágó Bernadett veszi le a lábáról a közönséget.

Hová tűntél, Apa?

Hámori Gabriella és Lukáts Andor - Forrás: www.orlaiprodukcio.hu

A Happy Ending után ismét egy komoly, sokakat érintő, a közbeszédben mégis kevés hangsúlyt kapó témához nyúlt az Orlai Produkció: ezúttal egy Alzheimer-kórban szenvedő férfi, André történetét láthatjuk a Belvárosi Színházban. Florian Zeller tragikus bohózata nem könnyű esti szórakozás. A dráma mellé fér ugyan némi kacagás, de nem a szívből jövő, sokkal inkább az abszurd helyzet képtelenségét nehezen feldolgozó fajtából. Lukáts Andor sokszínű, magával ragadó alakításában a beteg szemszögéből élhetjük át, milyen is az, amikor sosem tudjuk, mi a valóság, és kik a körülöttünk élő emberek. 

Az Alzheimer-kór az érintett szellemi és fizikai képességeire egyaránt kiterjedő, a teljes személyiséget megsemmisítő betegség. Nem szabad összetéveszteni az időskori elbutulással, az ugyanis teljesen természetes egy bizonyos kor felett. Az Alzheimer alattomosan kezdődik, hiszen csak elfelejtünk apróbb dolgokat, nem jutnak eszünkbe nevek, esetleg helyszínek. Kivel nem történt már ilyen? Fiatalokkal is megesik. Azonban ez a kór nem áll meg itt, a beteg lassan elszakad a valóságtól, nem ismeri fel a rokonait, nem képes megérteni, amit körülötte beszélnek, nem tud mondatokat formálni. Az élettani hatásait tekintve a mozgása koordinálatlanná válik, nem tud aludni, ingerült lesz, sokszor agresszív. Az Alzheimer-kór tehát a családtagokra is hatalmas terhet ró, hiszen nem csak a szerettünk testének betegségét kell elviselnünk és megértenünk, de a pszichéje is teljesen meg fog változni. Végig kell néznünk, ahogy szeretett nagymamánk, nagypapánk, édesanyánk, vagy mint a jelen esetben, édesapánk egy teljesen más személyiséggé válik.

Még mindig tarol a Queen - Beszámoló a bécsi koncertről

Hihetetlen feszültséggel és várakozással volt tele a csarnok a koncert kezdésekor. A banda, feltehetően szándékosan adott mély, percekig elhúzódó vibráló zenei aláfestést, mielőtt még felhúzódott volna a függöny. És amint ez a vibrálás átcsapott egy ismerős dallammenetbe, a közönség önmagából kikelve, sikító orkánként töltötte meg a teret. Így lépett színpadra a Queen a Wiener Stadthalléban. Ezt követően pörögtek a dalok, őrjöngve, vagy éppen a dallamok ritmusára hullámozva követtük az ütemeket. És bizony ezek a fiúk tudják hogyan kell hangulatot kelteni. Nem hiába vannak a szakmában immár több, mint 30 éve. Kivéve az újdonsült frontembert, Adam Lambertet.

Minden jó, ha a vége jó - Bál a Savoyban ajánló

Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettje 1932. december 23-án került bemutatásra először Berlinben. Az ősbemutatón maga a szerző vezényelt és a főszerepekben pedig olyan neves magyar művészek voltak láthatóak, mint Alpár Gitta, Bársony Rózsi, és Dénes Oszkár. A sikert követően gyors egymásutánban követték a premierek Európa csaknem valamennyi fővárosában Londontól Bécsig. Nem csoda hát, ha kis hazánkban is előszeretettel tűzik műsorukra a teátrumok a mai napig. Legutóbb pedig a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásán jártunk.