Hová tűntél, Apa?

Hámori Gabriella és Lukáts Andor - Forrás: www.orlaiprodukcio.hu

A Happy Ending után ismét egy komoly, sokakat érintő, a közbeszédben mégis kevés hangsúlyt kapó témához nyúlt az Orlai Produkció: ezúttal egy Alzheimer-kórban szenvedő férfi, André történetét láthatjuk a Belvárosi Színházban. Florian Zeller tragikus bohózata nem könnyű esti szórakozás. A dráma mellé fér ugyan némi kacagás, de nem a szívből jövő, sokkal inkább az abszurd helyzet képtelenségét nehezen feldolgozó fajtából. Lukáts Andor sokszínű, magával ragadó alakításában a beteg szemszögéből élhetjük át, milyen is az, amikor sosem tudjuk, mi a valóság, és kik a körülöttünk élő emberek. 

Az Alzheimer-kór az érintett szellemi és fizikai képességeire egyaránt kiterjedő, a teljes személyiséget megsemmisítő betegség. Nem szabad összetéveszteni az időskori elbutulással, az ugyanis teljesen természetes egy bizonyos kor felett. Az Alzheimer alattomosan kezdődik, hiszen csak elfelejtünk apróbb dolgokat, nem jutnak eszünkbe nevek, esetleg helyszínek. Kivel nem történt már ilyen? Fiatalokkal is megesik. Azonban ez a kór nem áll meg itt, a beteg lassan elszakad a valóságtól, nem ismeri fel a rokonait, nem képes megérteni, amit körülötte beszélnek, nem tud mondatokat formálni. Az élettani hatásait tekintve a mozgása koordinálatlanná válik, nem tud aludni, ingerült lesz, sokszor agresszív. Az Alzheimer-kór tehát a családtagokra is hatalmas terhet ró, hiszen nem csak a szerettünk testének betegségét kell elviselnünk és megértenünk, de a pszichéje is teljesen meg fog változni. Végig kell néznünk, ahogy szeretett nagymamánk, nagypapánk, édesanyánk, vagy mint a jelen esetben, édesapánk egy teljesen más személyiséggé válik.

Hamlettől nem lehet szabadulni

Nemrégiben volt szerencsém megnézni a Nemzeti Színház leköszönő igazgatója, Alföldi Róbert által rendezett Hamletet Szabó Kimmel Tamással a főszerepben. Mivel a darabot játszó színészek jó része jelen állás szerint nem marad a színháznál, ezért jogos lehet a kérdés: Miért is írjak egy kifutó darabról? Hiszen a Hamlet júniusi időpontjaira jegyet venni már szinte lehetetlen. Mégsem mehetünk el szó nélkül emellett az előadás mellett. Megérdemli, hogy beszéljünk róla, akár szavakkal, képekkel, véleményekkel életben tartsuk a szellemét. Mert húsbavágó, nagyon aktuális, megrendítő és sokkoló, a szavak jó értelmében. 

Forrás: www.fidelio.hu

* Az előadás részletesen kerül bemutatásra, ezért aki tudja, hogy biztosan megnézi még a közeljövőben, és nem szereti a spoilereket, annak a darab megtekintése után ajánlom a cikk elolvasását.

Talán nem mondok azzal újdonságot, hogy Alföldi Róbert ezúttal is különleges díszletben, modern jelmezben és friss fordítású szöveggel játszatja színészeit. Ez rá jellemző. Szerencsére. Mondhatni az előadás legnagyobb erőssége az atmoszférateremtés. Belépünk a színházba a zsöllye bejáraton át, és mit látunk? Szemeteszsáknak, hullazsáknak beillő fekete leplek takarják a nézőteret, szemét mindenhol. Mi, nézők kénytelek vagyunk a színpadra ülni, ezzel is jelezve, hogy itt kereszttűzben leszünk. Mi vagyunk a néma szereplők, akik megélnek mindent, de nincs beleszólásuk az eseményekbe. Mi vagyunk a tanúk.