„A színház számomra mind a mai napig egyfajta szentség az életemben.” - Interjú Rátóti Zoltánnal

Rátóti Zoltán neve mindenki számára ismerősként cseng. Nemcsak gazdag és színes színházi múltja révén, de filmes és szinkron szerepei, valamint zenei elkötelezettsége is méltán emelték a magyar művészek élvonalába. De mintha mindez nem is lett volna elég számára, jó néhány évig polgármesterként is ténykedett a Zala megyei Magyarföldön, ahol először csak egy haranglábat, majd egy fa templomot állított fel úgy, hogy mindeközben a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói feladatait is ellátta. Bár hivatali tisztségét második mandátuma elején visszaadta, a kaposvári teátrum vezetését a mai napig nagy sikerrel viszi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a 2014-es évadban egy újabb terminusra megválasztották. Sűrű mindennapjai közepette is szakított ránk időt, és kicsit betekintést nyerhettünk egy olyan színházigazgató gondolataiba, aki még "szeret hinni a szépben".

Egy kapcsolat ötven árnyalata – Zene, New York, Szerelem a soproni színházban

Február 28-án mutatta be a Soproni Petőfi Színház Neil Simon, Marvin Hamlisch és Carole Bayer Sager romantikus musicaljét Zene, New York, Szerelem címmel. Az elragadó humorú, édes-bús szerelmi történet két szerepében a magyar musicaljátszás két oszlopos tagja, Feke Pál és Vágó Bernadett veszi le a lábáról a közönséget.

Hová tűntél, Apa?

Hámori Gabriella és Lukáts Andor - Forrás: www.orlaiprodukcio.hu

A Happy Ending után ismét egy komoly, sokakat érintő, a közbeszédben mégis kevés hangsúlyt kapó témához nyúlt az Orlai Produkció: ezúttal egy Alzheimer-kórban szenvedő férfi, André történetét láthatjuk a Belvárosi Színházban. Florian Zeller tragikus bohózata nem könnyű esti szórakozás. A dráma mellé fér ugyan némi kacagás, de nem a szívből jövő, sokkal inkább az abszurd helyzet képtelenségét nehezen feldolgozó fajtából. Lukáts Andor sokszínű, magával ragadó alakításában a beteg szemszögéből élhetjük át, milyen is az, amikor sosem tudjuk, mi a valóság, és kik a körülöttünk élő emberek. 

Az Alzheimer-kór az érintett szellemi és fizikai képességeire egyaránt kiterjedő, a teljes személyiséget megsemmisítő betegség. Nem szabad összetéveszteni az időskori elbutulással, az ugyanis teljesen természetes egy bizonyos kor felett. Az Alzheimer alattomosan kezdődik, hiszen csak elfelejtünk apróbb dolgokat, nem jutnak eszünkbe nevek, esetleg helyszínek. Kivel nem történt már ilyen? Fiatalokkal is megesik. Azonban ez a kór nem áll meg itt, a beteg lassan elszakad a valóságtól, nem ismeri fel a rokonait, nem képes megérteni, amit körülötte beszélnek, nem tud mondatokat formálni. Az élettani hatásait tekintve a mozgása koordinálatlanná válik, nem tud aludni, ingerült lesz, sokszor agresszív. Az Alzheimer-kór tehát a családtagokra is hatalmas terhet ró, hiszen nem csak a szerettünk testének betegségét kell elviselnünk és megértenünk, de a pszichéje is teljesen meg fog változni. Végig kell néznünk, ahogy szeretett nagymamánk, nagypapánk, édesanyánk, vagy mint a jelen esetben, édesapánk egy teljesen más személyiséggé válik.

Még mindig tarol a Queen - Beszámoló a bécsi koncertről

Hihetetlen feszültséggel és várakozással volt tele a csarnok a koncert kezdésekor. A banda, feltehetően szándékosan adott mély, percekig elhúzódó vibráló zenei aláfestést, mielőtt még felhúzódott volna a függöny. És amint ez a vibrálás átcsapott egy ismerős dallammenetbe, a közönség önmagából kikelve, sikító orkánként töltötte meg a teret. Így lépett színpadra a Queen a Wiener Stadthalléban. Ezt követően pörögtek a dalok, őrjöngve, vagy éppen a dallamok ritmusára hullámozva követtük az ütemeket. És bizony ezek a fiúk tudják hogyan kell hangulatot kelteni. Nem hiába vannak a szakmában immár több, mint 30 éve. Kivéve az újdonsült frontembert, Adam Lambertet.

Minden jó, ha a vége jó - Bál a Savoyban ajánló

Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettje 1932. december 23-án került bemutatásra először Berlinben. Az ősbemutatón maga a szerző vezényelt és a főszerepekben pedig olyan neves magyar művészek voltak láthatóak, mint Alpár Gitta, Bársony Rózsi, és Dénes Oszkár. A sikert követően gyors egymásutánban követték a premierek Európa csaknem valamennyi fővárosában Londontól Bécsig. Nem csoda hát, ha kis hazánkban is előszeretettel tűzik műsorukra a teátrumok a mai napig. Legutóbb pedig a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásán jártunk.

A magyar kultúra napja - 2015.

Minden magyar kis diák elsők között tanulja meg milyen jeles napokat ünnepelünk ország szerte. Mégis, talán csak egészen kevesen tudnák megmondani, hogy mikor és miért pont ezen a napon van a magyar kultúra napja. Pedig életünknek épp olyan szerves része a kultúra, mint tudomány és a mindennapi hírek.

A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük. Mert ünnepelni kell! És hogy miért pont ezen a napon? Nos Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Csekén. Ebből a jeles alkalomból ilyenkor az ország különböző pontjai színes programokkal várják az érdeklődőket. Néhány példát össze is gyűjtöttünk kedves olvasóinknak.

• Budapesti művelődési házak programjai
• Az Uránia Filmszínház programja
• Pécs - Pannon Filharmonikusok
• Pécs - Zsolnay Negyed - E78 Koncertterem
• Pécs - Janus Egyetemi Színház

De ha a hivatalos programok nem lennének elég vonzóak, akkor még mindig ott vannak a helyi színházak nyújtotta remek előadások, vagy egyszerűen csak tegyünk be egy jó magyar filmet otthon, üssük fel egy remek könyvet, vagy csak hallgassunk egy jó kis magyar slágert. Mindegy mit választunk, csak egy pár perc erejéig álljunk meg a rohanó világban és értékeljük azt, amit kis hazánk neves, vagy névtelen alkotói adtak és adnak számunkra.

Hiteles előadás a Sanyi és Aranka Színházban, és ez nem mellébeszélés – Bankhitel ajánló

Hitelre van szüksége? Hadd ajánljunk egyet! „Problémamentes”, szórakoztató, egy felvonás után tapssal törlesztendő, rövid lejáratú bankhitel. Igényelhető Budapesten, a Mátyás utca 9. szám alatt.

Forrás: www.facebbok.com - Bankhitel-Sasz

2014. december 17-én mutatták be a Sanyi és Aranka Színházban Jordi Galceran Bankhitel című darabját Cseh Judit rendezésében, Baksa Imre és Lengyel Tamás főszereplésével. Ott jártunk, láttuk, ajánljuk!

"...ha valamiért megkérdeznék, hogy miért lettem színész, akkor azt felelném... a játék öröméért." - Interjú Hüse Csabával

Hüse Csaba egy rendkívül sokoldalú színész, aki ritka odaadással és átéléssel létezik a színpadon. Az egri közönség jól ismeri őt, miután hosszú évekig koptatta a Gárdonyi Géza Színház deszkáit, ám immár második éve örvendezteti meg játékával a kaposvári Csiky Gergely Színház látogatóit. Több mint húsz éve tartó pályája során olyan nagyszerű karaktereket keltett életre, mint Rádiós a Padlásból, Gábor diák a Gül baba című előadásból vagy akár a József és a színes szélesvásznú álomkabát főszerepe. Ám talán az egyik legjelentősebb alakítása már Kaposváron született meg, méghozzá A király beszéde című remekbe szabott mű "dadogós királyaként".