2015. április 15., szerda

Van úgy, hogy nincs tovább - Vörös és fekete ajánló

Nagyszabású új produkciót mutat be április 17-én a Kaposvári Csiky Gergely Színház. Stendhal világhírű regénye, a Vörös és fekete ezúttal egy különleges "csomagolásban", musical formájában kerül színpadra. A darab születésében hazánk két ismert szerzője is közreműködött. A zenét Tolcsvay László, míg a dalszövegeket Müller Péter Sziámi írta a regény alapján. A főszerepben vendégszínészként Wunderlich József látható. 




A történet középpontjában Julien Sorel áll. Bár kora körülményei tragédiába sodorják, nem lehetetlen elképzelni, hogy mindez megtörténhetne a XXI. században is. Egy szegénysorból kiemelkedő értelmiségi fiú, kinek nagyra törő vágyainak szinte semmi sem szabhat határt... kivéve a szerelem. A fogalom, amely a világirodalom legszebb történeteit szülte és amely annyi balsorsot eredményezett. A néző pedig csak ül és sodródik egyre a fiúval, akit minden igyekezetünk ellenére sem menthetünk fel tettei alól. 
A Vörös és feketét a realista költészet egyik korai gyöngyszemeként tartják számon. Nincsenek benne idealista megoldások, nem a szőke herceget követjük szíve hölgye felé, hanem egy hús-vér fiatalembert, aki egy puskaporos kor szülötte, ahol a rang még mindenek felett volt és ahol a semmiből várat építeni csak igen göcsörtös úton lehetett. Akár el is ítélhetnénk a hőst, aki mondhatni inkább antihős, hiszen nem számít neki sem ember, sem isten, csakis a kitűzött céljai. Ám a vak szerelem áldozattá gyengíti, és bár helytelenül cselekszik, nem vetünk rá követ. 
Mintha az élet hozná meg helyette a döntéseket. Mikor tud és lehet, izzó lelkesedéssel szeret, de ha úgy hozza a sors, vágyait elnyomva menekül, hogy megléphesse azt a bizonyos újabb létrafokot. Újra és újra próbálja felépíteni az elképzelt életet, de valahogy mindig szembe kerül múltjával és hátrahagyott szerelmével. De vajon meddig képes az ember küzdeni önnön valójával? Meddig tud és meddig érdemes elmenni céljaink elérésében? És mi az a pont, amikor azt mondjuk: elég volt!


Talán a rendezés, talán a történet csodája, hogy nincsenek benne klasszikus értelemben vett jó és rossz figurák. Mindenkivel együtt lehet, sőt együtt tudunk érezni. Az előadás részletesen kidolgozott, struktúráját tekintve jól megszerkesztett egész. A drámai helyzeteket segíti, sőt mélyíti a zene, amely egyszerre teszi a történetet könnyebben emészthetővé, mégis lebilincselővé. A színpadképet nem meglepő módon a vörös és fekete színek uralják, ami ad egyfajta borongós, sötét hangulatot a cselekmények hátteréül. Csupán néhány elejtett név utalhat a történet valódi idősíkjára, mert mind a jelmezek, mind a díszletek valójában kortalanok, és semmilyen skatulyába nem húzhatók. Külön kiemelném még a darab koreográfiáját, amely Vincze Balázs kéznyomát viseli. Valahogy a mozgás néha mintha idegenül hatna, mégis a zenével annyira összhangban van, hogy értelmet nyer. 
Nem egy könnyed musical, nem a szórakoztatás a célja és a vidámság is csak nyomokban bukkan fel benne. Ugyanakkor nagy volumenű alkotás és semmiképp sem lehet mellette elmenni szó nélkül.


A színészek egytől egyig keményen megküzdenek karaktereikkel. Pozitív meglepetés volt Tenki Dalma, aki egyetemi hallgatóként Matilde De La Mole szerepét alakítja. Ez a lány olyan végtelen természetességgel mozog a színpadon, mintha csak oda született volna. Minden mozdulata játék és tele van fiatal szenvedéllyel. Heves természete tökéletesen ellensúlyozta Nyári Szilvia végtelen eleganciáját és kimért drámaiságát. Nem csoda hát, hogy Wunderlich József olyan hitelesen őrlődött a két nő között. A fiatal pécsi színész énekhangjával a közönség szívébe zárja magát és nem is ereszti egészen a tapsrendig. És persze nem mehetünk el szó nélkül Sarkadi Kiss János remek alakítása mellett sem, aki Julien barátját, Fouqué-t játssza. Ő az előadás biztos pontja. Időről időre megjelenik a színpadon, hol segítőtársként, hol narrátorként. Akár suttog, akár kiált, a nézőnek oda kell rá figyelnie.
A kaposvári társulat jelentős része színpadra lép az előadásban, ki-ki magával hordozva jellegzetes karakterét. Ettől válik az egész produkció annyira otthonossá. A helyi közönség garantáltan szeretni fogja. Mindenki más pedig... nos, nekik érdemes felfedezni ezt a teátrumot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szerzői jogi megjegyzés

Az oldal tartalmát olyan cikkek, interjúk alkotják, melyek CSAK NÁLUNK olvashatóak, mi állítjuk azt elő. Kérjük Olvasóinkat, hogy ezt tartsák szem előtt.
Köszönjük! Üdv: Kultúrgengszterek csapat